A klasszicizmus, ill. az empire lassú elhalásával párhuzamosan kifejlődött polgári stílus, amely 1820 és 1850 között, főleg Bécsben és a német területeken uralkodott, hazánkban pedig “táblabíró” stílus néven virágzott. Fő jellemvonásai az otthonosság, az érzelmesség, az egyszerűség. Festészetét az aprólékos kidolgozás, az irodalmiasság, ill. a kedélyesség jellemzi. A biedermeier bútort a világos és célszerű szerkezet, az anyagszerűség és a gondos megmunkáltság jellemzi. A magyar biedermeier elindítója és úttörője volt a XIX. sz.-i magyar képzőművészet kibontakozásának. A magyar irodalomban – bár hatása felismerhető – nincs olyan jelentős író, aki teljesen a biedermeier hatása alatt alkotott volna.
Forrás: kislexikon